"Gyere, Egérke, gyere kicsi lány!"

Egerszegi Krisztina a legsikeresebb magyar olimpikonok egyike. A világon az egyetlen úszónő, aki egyéni számban ötször állhatott fel a dobogó legfelső fokára. Olimpiákon 5 aranyérmet nyert. Kétszeres világbajnok. Lehetne még sorolni a címeit, világcsúcsait, de inkább lássunk néhány fotót és videót a győzelmeiről, idézzük fel a korabeli sajtóban megjelent beszámolókat.

1988 Szöul

Tizennégy éves volt ekkor, ismeretlenül robbant be az úszás élvonalába. Még a magyar szurkolók körében is meglepetést keltett, amikor a 100 méteres hátúszásban ezüstérmes lett. És ez még csak a kezdet volt, egy páratlan sikertörténet kezdete. Következett a 200 méteres hátúszás, ahol a döntőben két kelet-német világbajnok volt az esélyes. A Képes Sport hasábjain megjelent egy kis táblázat hármukról:

Két NDK-s torony, 10 centis magasságbeli előnnyel, világbajnoki címekkel. Mellettük egy 14 éves kislány, aki légies könnyedséggel siklott a vízen, ezzel ledolgozva magasságbeli hátrányát. Az utolsó 50-en egy testhossz előnnyel verte a két kelet-németet. Körülbelül egy testhosszal, vagyis 165 centiméterrel.

Lássuk ezt a legendás sikert Vitray Tamás közvetítésével (hibajelzést ír ki, de válaszd a megtekintés a youtube-on lehetőséget és úgy elindul a videó):

"Gyere, Egérke, gyere kicsi lány!"

Egy fotó az aranyéremmel és egy az ünnepi eseményre készült tortával.

1992 Barcelona

A Szöul óta eltelt 4 év alatt rengeteg dolog változott a világban. Ledőlt a kommunizmus fala Berlinben, megnyíltak a nagybetűs Nyugat felé vezető határok, megváltozott a politikai és a gazdasági rendszer is. Illetve ahogy valaki nagyon szellemesen mondta: megtörtént a gengszterváltás. Az egyik jelentős változás az NDK megszűnése volt. Így a változások szele eltüntette a doppinglaborokban felturbózott kelet-német izomkolosszusokat a sport világából.

Az európai helyszín miatt ezúttal nem kellett hajnalban kelnünk az úszódöntők miatt. Két abszolút favoritunk volt úszásban, Egerszegi Krisztina és Darnyi Tamás. Tőlük több aranyat is vártak a sportrajongók, márpedig az olimpia 16 napjára azon a nyáron nagyon sokan rajongóvá váltak. Emlékszem, az úszódöntőket egy balatoni vállalati üdülőben néztük együtt az ebédlőben többen, ott nyaraló vendégek. Akkor még (szerencsére) nem volt minden szobában külön televíziókészülék, tehát nem a szobába bekuckózva néztük a versenyeket, és jobb is volt együtt szurkolni, csoportosan átélni a magyar sikereket.

Kriszti három számban volt esélyes, a két hátúszó táv mellett 400 vegyesen is. Nem vetette vissza a várakozás, az esélyesség terhe. Mindhárom számban elsőként csapott a célba. Ekkor még mindig csak 18 éves volt, ám a négy évvel korábbi Egérkéből ekkorra már Krisztina királynő lett.

A három győzelem egy videóban összefoglalva, a sorrend: 100 hát, 200 hát és 400 vegyes. Mindhárom számban a 4-es pályán úszik Kriszti:

1996 Atlanta

Kriszti harmadik olimpiáján már szinte elvárás volt vele szemben az újabb bajnoki cím megszerzése. Bár még csak 22 éves volt ekkor, de ez volt az utolsó olimpiája, és Atlanta után visszavonult a versenysporttól. Búcsúzóul még szerzett egy aranyérmet, a 200 méteres hátúszást nyerte meg, olimpiákon sorozatban harmadszor.

Elképesztő fölénnyel nyerte a döntőt, majdnem 3 testhosszal előzte meg a másodikat. A győztes úszásról nem találtam magyar nyelvű videót, de angol kommentárral is érdekes megnézni:

A fölényes siker után a Nemzeti Sport újságírója feltette a kérdést, hogy miért nem indult a 100 méteres hátúszásban is, erre így válaszolt Kriszti:

- Két évvel ezelőtt, a római világbajnokság után ebben a variációban állapodtunk meg az edzőmmel. Akkor ugyan vissza akartam vonulni, de mivel a vébe rosszul sikerült, úgy döntöttem, ráteszek még két évet, hogy egy eredményes olimpia után búcsúzhassak. A négyszáz vegyest úgy tekintettük, mint jó felkészülési lehetőséget a kétszáz hátra. A száz hátból pedig nem kell levonni különösebb következtetéseket. A váltóbeli indulásommal lehetőséget adtam három fiatalnak, hogy bemutatkozhassanak. Nem volt más célom.