Sikersportunk, a négyesfogathajtás

Lovas nemzet a magyar, hallani sokszor, ám mára már sajnos hanyatlóban van régi dicsőségünk. Joggal kérdezhetitek, hogy mi köze ennek a sporthoz? Valóban lovas nemzet voltunk, 1930 óta magyar sikerek kísérik végig a fogathajtás történetét. Lássuk hát, hogyan is alakult mindez.

A szekerek, kocsik megjelenésével egész Európában népszerű lett a kocsizás, ám Magyarországon még kiemelkedőbb helyet kapott. A kocsiló volt a gazda büszkesége. A rossz útviszonyok miatt nagyon ügyesen kellett érteni a fogathajtáshoz, ha valaki sértetlenül akart célba érni, így hamar külön mesterséggé nőtte ki magét ez a foglalkozás. Nem csoda hát, hogy ezzel egyszerre megjelentek a fogatversenyek is. Ám a versenysport szabályzata csak a két világháború között alakult ki.

A 30-as években Pettkó-Szandter Tibor aratott sikert Aachenben, 58-61 között pedig a gyöngyösi Kádár László szerzett hírnevet magának. Természetesen mindketten magyar tenyésztésű lovakkal. 1964-ben Szentmihályi Ferenc nyerte a nemzetközi négyesfogat versenyt, szintén Aachenben.

A népszerű négyesfogathajtás 1969-ben vált hivatalosan elismert versenyágnak, szakágnak. Ezt követően, 1971-ben Budapest volt a házigazdája az I. Hajtó Európa-bajnokságnak és a Hivatalos Nemzetközi Ugróversenynek. Azt hiszem, egyértelmű ennek az eseménynek a jelentősége. Az 1-es rajtszámot nem más viselte, mint Erzsébet királynő fogata. Ez a fogat a bírálatkor az első helyet is megszerezte magának stílusával, minőségével és lovai remek kondíciójával.

Erzsébet királynő fogata

A versenyen három számban, díjhajtásban, távhajtásban (maratonhajtás), valamint akadályhajtásban mérték össze tudásukat az indulók. A versenyszámok összesített eredményei alapján az akkori magyar klasszis, Abonyi Imre szerezte meg az aranyérmet, ám a magyar csapat másik két tagjának sem kellett szégyenkeznie, Fülöp Sándor ezüstérmes lett, Papp József pedig bronzéremmel zárta a négyesfogathajtás első világversenyét.

Abonyi Imre

Ez csak a kezdete volt a sikereknek, 1972-ben a münsteri Négyesfogathajtó Világbajnokságon is eredményesen szerepeltek a magyar hajtók, Abonyi, Fülöp és Szentmihályi. Ugyanebben az évben a müncheni olimpia díszprogramjában is helyet kaptunk, ahol Európa legjobb négyesfogatai vonultak fel. A nyolcból kettő magyar volt: Papp József lovait Fülöp Sándor, Míg Bárdos György fogatát Abonyi Imre hajtotta.

Papp József fekete fogata

Az 1973-as windsori versenyen egyéniben nem szerepeltek annyira jól indulóink, ám az Abonyi-Fülöp csapatnak még így is sikerült elhoznia a negyedik helyet.

A következő évi, Svájcban rendezett világbajnokságon induló hajtóinkra méltán lehetünk büszkék, hiszen díjhajtásban Abonyi, maratonhajtásban Fülöp, akadályhajtásban pedig Bárdos győzedelmeskedett. Az összesített eredmények alapján a Dr. Várady Jenő által vezetett magyar csapat aranyéremmel térhetett haza, és megszületett az első magyar világbajnoki cím, amivel Fülöp Sándor büszkélkedhet.

Az 1975-ös lengyel négyesfogathajtó Európa-bajnokság győztese és aranyérmese Abonyi Imre, második Bárdos György, míg a harmadik helyezett Muity Ferenc lett.

Az 76-os holland világbajnokságon Abonyi Imre emlékezetesen búcsúzott a versenyzéstől. Díjhajtásban és akadályhajtásban is első lett, így egyéniben és csapatban is aranyéremmel térhetett haza. A kiváló magyar csapat tagjai: Abonyi, Bárdos és Fülöp.

Középen Abonyi, jobbra Fülöp, majd Bárdos

1977-ben a németországi Donaueschingen volt a IV. Európa-bajnokság színhelye. Többekben felmerült a kérdés, hogy vajon Abonyi Imre nélkül is tudják-e majd folytatni a sikersorozatot a magyar hajtók. A bírálat során nem arattak sikert versenyzőink, ám rögtön a díjhajtásban látszott, hogy a magyarok méltán híresek, Fülöp és Bárdos lett a legeredményesebb. Végül kisebb nagyobb technikai gondok után Bárdos György megszerezte az egyéni aranyat, és a csapatok közül is a magyar győzött, Bárdos, Fülöp és Muity révén.

Bárdos György

A IV. világbajnokság megrendezésére Kecskemét kapta meg a jogot, ami nem véletlen, hiszen Bács-Kiskun megye a fogatsportok egyik bölcsője. Várady Jenő szövetségi kapitány vezetésével hét magyar fogathajtó kapott helyet, lehetőséget a világbajnokságon való induláshoz. Bálint Mihály és Mátyus Viktor Szilvásváradról, Bárdos György Gyöngyösről, Fintha Gábor Hortobágyról, Fülöp Sándor Kecskemétről, Muity Ferenc Kiskunfélegyházáról, míg Papp József Dömsödről képviselhette a magyar színeket.

Érdemes megjegyezni, hogy a külföldi fogatokban 21 olyan lovat láthattak a nézők, amiket korábban Magyarországon vásároltak. Díjhajtásban a legjobb magyar eredményt Bárdos érte el harmadikként, maratonhajtásban viszont taroltak a hazai hajtók, az első hat helyet megszerezték. Holtversenyben Bálint Mihály és Muity Ferenc végzett az élen, majd Bárdos, Fülöp, Papp és Mátyus volt a sorrend. Akadályhajtásban Bárdos negyedikként, Muity ötödikként ért célba.

Összesítésben ismét szép eredményeket értünk el, az egyéni aranyérmes Bárdos György volt, másodikként, hasonló hibaponttal Fülöp Sándor végzett, míg a világbajnokság harmadik helyezettje Muity Ferenc lett. Csapatban is megvédték a világbajnoki címet, Bárdos György, Fülöp Sándor és Papp József kiemelkedő teljesítményének köszönhetően.

Bárdos szürke fogata

84-ben ismét Magyarországon, ezúttal Szilvásváradon került megrendezésre a világbajnokság. A külföldi versenyzők egyre jobban zárkóztak fel a magyar élvonalhoz, így egyre nehezebb volt helyt állni ebben a sportban is. Ám azt kell mondanom, hogy a magyar csapat nagy reményekkel állhatott rajthoz. Bárdos György számára a tét hatalmas volt, mindenki kíváncsi volt rá, hogy harmadjára is meg tudja-e szerezni a bajnoki címet. Végül a három szám (ezek közül egy kimondottan nehéz maratoni pálya) után az egyéni aranyérmet Juhász László szerezte meg, de a többi magyar hajtó sem maradt szégyenben. Az ezüstérem Bárdos György, míg a bronzérem Bálint Mihály nyakába került. Negyedikként Bozsik József, ötödikként Sipos Lajos végzett. Egyértelmű tehát, hogy csapatban is világbajnok lett Magyarország Juhász László, Bárdos György és Fülöp Sándor révén.

Juhász László

86-ban és 88-ban további két ezüstöt szerzett a csapat, 90-ben pedig a bronzérem lett a jutalmunk. Hajtóink továbbra is eredményesek hazai és nemzetközi szinten is, joggal lehetünk hát büszkék rájuk.

Ez a rövid összegzés Herneczky Frigyes munkája nyomán készült.