Virtuális kirándulásra hívlak, kedves olvasóm. Egy olyan túrára, amelyen felidézzük múltunk eseményeit. Főként a sport történéseiről lesz szó, és néha egy kis kitekintést teszünk az akkori világ egyéb eseményeire is. Erről szól ez a sorozat.
1980
Első gondolatom az volt a mostani résszel kapcsolatban, hogy olimpiai év lévén egy kicsit kevesebb legyen a foci és a többi sportág nagyobb terjedelmet kapjon. Aztán eszembe jutottak olyan események, amik az előző részekből kimaradtak, ám fontosnak tartom így utólag megemlíteni őket. Volt például egy nagyszerű Bp. Honvéd menetelés az UEFA kupa 1978-79-es kiírásában, melynek során ősszel a Népstadionban 4-1-re verték a hetvenes évtized elején háromszoros BEK-győztes Ajax gárdáját. Bár ez a gárda az európai klubfoci trónjára feljutotthoz képest már egy egészen más amszterdami együttes volt, de a Honvéd részéről igen nagy bravúrnak számított a kiütésük.
A kispestiek 79 tavaszán is folytathatták a kupaszereplést (említsük meg, hogy ez klubcsapatainktól már a hetvenes években is ritkaság volt), végül a nyugatnémet Duisburg lett a végállomás az idegenben lőtt kevesebb gól miatt (itthon 2-3, idegenben 2-1 volt az eredmény a Honvéd szemszögéből).
A győri futball még csak közelített legnagyobb korszakához, amikor 1979 szeptemberében az olasz sztárcsapat Juventus ellen nyertek 2-1-re a KEK-párharc visszavágóján (az első meccsen a Juve nyert 2-0-ra). Nagyszerű játékosok, például Zoff, Scirea, Gentile, Tardelli, Bettega, Causio léptek pályára a Rába ETO ellen, és továbbjutásuk papírforma eredmény volt, hiszen a torinói Zebrák már akkoriban is nagyvadnak számítottak az európai futballporondon. Egy másik vidéki együttesünk, az akkoriban nagyszerű csapatot felépítő, válogatottak sorát adó Diósgyőr 79 őszén szépen menetelt az UEFA kupában. Kiütötték a Rapid Wien, majd a Dundee United együttesét, végül a Kaiserslautern jelentette a végállomást.
Még egy érdekes eseményt kell megemlíteni 1979-ből. Nyilasi Tibor, a Ferencváros és a válogatott kulcsjátékosa úgy döntött, hogy 25 évesen befejezi pályafutását:
„Tisztelt Elnökség!
Azzal a bejelentéssel fordulok Önökhöz, hogy labdarúgó pályafutásomat a mai nappal (1979. október 25.) befejezem. Elhatározásom oka: egészségi állapotom az utóbbi időben megromlott és ezért úgy érzem, a követelményeknek nem tudok teljes mértékben eleget tenni. Átigazolási szándékaim nincsenek és ha Önök esetleg úgy gondolják, társadalmi munkában az FTC rendelkezésére állok.
Tisztelettel: Nyilasi Tibor”
A magyar labdarúgás kedvelői értetlenül álltak az esemény előtt. Szerencsére a zseniális középpályás pár hónapos szünet után meggondolta magát és a következő év tavaszán folytatta pályafutását.
Misa maci azóta is a legjobb kabalafigura
Megérkeztünk az 1980-as évhez, ami olimpiai esztendő volt, ám az eseményt beárnyékolta, hogy az Amerikai Egyesült Államok bojkottálta a Moszkvában rendezett ötkarikás játékokat. Ennek oka a Szovjetunió afganisztáni katonai beavatkozása volt. A nyugat-európai országok nagy része az olimpiai zászló alatt, mintegy közös csapatban vett részt a moszkvai versenyeken, és 65 ország, köztük az NSZK és Kína sportolói, az amerikai bojkotthoz csatlakozva egyáltalán nem vettek részt az olimpián. Ki tudja, miként alakultak volna a versenyek, ha mindenki rajthoz áll. A távolmaradásra kényszerült sportolók mellett a világ sportszerető közönségének millió is nagy vesztesei voltak annak, hogy a politika beavatkozott a sport eseményeibe.
Farkas Bertalan
Magyarországon 1980 tavaszán talán még az olimpiánál is nagyobb várakozás előzte meg az első magyar űrhajós utazását. Farkas Bertalan fellövése és űrbéli kalandja minden magyar embert érdekelt, kezdve azzal, hogy hazánk fiai közül ő vagy Magyari Béla megy fel először az űrbe. Első és azóta is egyetlen űrhajósunk a kiválasztási folyamat során végül Farkas Berci lett, és ő hatalmas népszerűségnek örvend azóta is ennek a páratlan eseménynek köszönhetően. Május 26-tól június 3-ig tartó űrutazása során még az Esti mesét is ő mondta el egyszer, sőt a TV-macit is magával vitte a világűrbe. Igazi népmesei hőssé emelkedett Berci, és visszatértekor rengeteg magyar és szovjet kitüntetést kapott. Ám ettől kezdve vadászpilótaként már nem repülhetett, csak kisebb szállítógépeket vezethetett.
A moszkvai olimpia versenyei 1980 július 19. és augusztus 3. között zajlottak. Ez lett volna az első olimpia, amelynek eseményeit egyenes adásban nyomon követhetem. Négy évvel korábban Kanadában az időeltolódás miatt késő este voltak a fontosabb események, így nyolcéves kisiskolásként még csak Németh Miklós győzelmét láthattam. A montreali szereplésnél jóval eredményesebbet várt a magyar közvélemény Moszkvában. A régi újságokat lapozgatva már egy évvel korábban is poszterek jelentek meg az olimpiai esélyeseinkről, akik közül aztán néhányan be is váltották az előzetes (aranyérmes) várakozást. A 76-os bajnokaink közül továbbra is a csúcson volt a lólengés koronázatlan királya, Magyar Zoltán, aki Moszkvában is felért a csúcsra.
De ne szaladjunk ennyire előre. Volt még egy nagy esemény ebben az évben, ami időrendben megelőzte az olimpiát. A labdarúgó Európa-bajnokságot június 11-től 22-ig rendezték Olaszországban. A korábbi blogbejegyzésünkben már beszámoltam róla, hogy a selejtezők során a magyar, a szovjet és a finn válogatottat megelőzve nagy meglepetésre Görögország végzett a csoport élén, így a hellének jutottak el a 8 csapatos Eb-re. Ezt a kontinenstornát már a TV előtt szurkoltam végig, megvettem az alkalomra készült kiadványt, tanulmányoztam a játékoskereteket (legfiatalabb, legidősebb, legmagasabb, válogatottsági számok), szóval igyekeztem felkészülni és minden meccset, még az unalmasabb, gól nélkülieket is végignéztem. A torna során mutatott játékukkal a kedvenceim az akkor még esélytelennek számító belgák lettek (hogy aztán mennyire elátkoztam őket 2 év múlva a Vb-n, amikor minket ejtettek ki...). Ezen az Európa-bajnokságon végül az NSZK diadalmaskodott, a döntőben Belgiumot 2-1-re legyűrve, a középcsatáruk, Horst Hrubesch két góljával.
NSZK-Belgium az Eb-döntőben
Elkészült a következő Vb selejtezőinek sorsolása, ahol a magyar válogatott ellenfelei a következő gárdák lettek: Anglia, Románia, Svájc, Norvégia. Még belegondolni is rossz, hogy manapság mennyi esélyünk lenne egy ilyen csoportból a továbbjutásra. És a közvélemény már akkor, 1980-ban is némileg döbbenettel fogadta ezt a sorsolást. Jól emlékszem arra, ahogyan a szokásos napi újpalotai grundfocink után a várható esélyeket elemeztük a kis játékostársakkal. Az volt a többségi vélemény, hogy az angolok biztosan elsők lesznek, viszont az nem biztos, hogy a magyar csapat meg tudja majd szerezni a még továbbjutást érő 2. helyet. A románok kőkemény ellenfélnek ígérkeztek, a svájciak és a norvégok akkoriban azért még nem voltak olyan jók, mint a későbbi évtizedek során, de valahogy nem tűnt egyértelműnek, hogy jobbak leszünk náluk. Nem tudhattuk ugyanis, hogy milyen minőségű válogatottat tud összerakni a magyar játékosokból újonnan kinevezett szövetégi kapitányunk, Mészöly Kálmán. A Szőke Szikla becenevet a pályán kiérdemelt egykori zseniális középhátvéd ugyanis edzőként még meglehetősen tapasztalatlannak számított. Erről bővebben majd a következő bejegyzésekben lesz szó.
Mészöly, Törőcsik, Mészáros és Nyilasi optimisták
1980 családunk életében is hozott egy változást, ugyanis az 55 négyzetméteres, 1 plusz két félszobás újpalotai lakásból el kellett költöznünk egy kisebbe, mivel nem teljesült az elvárt gyerekszám (maradtam egyke), így nem voltunk jogosultak hárman ekkora lakásra. Ezért egy másfél szobásra kellett cserélnünk a lakást, ám olyan szerencsénk volt, hogy ugyanabban a házban maradtunk, csak egy másik lépcsőházba kellett áthurcolkodnunk. A sporttelep, a játszótér, a rengeteg kis pajtás tehát maradt továbbra is, mindössze az lett a számomra minőségi romlás, hogy nem volt ablakunk a Tesi-pálya felé, így nem láttam, mikor van alakulóban egy kispályás foci, amibe be lehetne szállni. A költözés dátumára nem emlékeztem, ám az megmaradt bennem, hogy első este egy 2-2-re végződött Fradi-Honvéd meccset adott a TV, így ebből vissza tudtam keresni, hogy ez május 17-én történt.
Akkoriban jött be egy mai szemmel nézve már nagyon gagyi szerkezet, az MK27 hordozható kazettás magnó, amit volt szerencsém elérni, hogy vegyenek nekem a szüleim. Szegény Keravill-eladó erősen kancsal szemeire mai napig is emlékszem. Műsoros kazettát is kaptam a megnóhoz, 1 egész darabot, mégpedig a Hungária akkoriban megjelent és azóta már legendássá vált Rock and Roll Party című albumát. Attól kezdve rengetegszer végigjátszottam azokat a pörgős slágereket, mint például a Casino Twist, vagy a Csókkirály. Elképesztően nagy lemez volt ez Fenyő Miklóséktól, szerintem a korosztályom azóta is kívülről tudja a szövegeket.
A legendás MK 27 magnó
1980-ban zenei téren a másik nagy befutó az Edda együttes volt az 1. nagylemezükkel. Ezt fel tudtam venni kazettára lemezről, na persze az átjátszás minősége olyan volt amilyen, de nem érdekelt, csak szóljon a zene! Azon a bizonyos 1. lemezen olyan dalokat nyomott az Edda, ami szerintem azóta is felülmúlhatatlan az együttes részéről, és ezeket a dalszövegeket is tudja az a korosztály azóta is. Szóval ez a két kazetta pörgött az MK27 magnóban, és a hétfői Kívánságműsorban 2-től 5-ig sokszor vadásztam dalokra, amit egy régi rádióból fel tudtam venni átjátszó zsinórral. Na persze a minőség…
A hetvenes évek végén és a nyolcvanasok elején volt egy állandó nyaralási helyszínünk Fonyódligeten, ahol egy idősebb házaspár adott ki szobákat és sátorhelyeket. Ezen a helyen ismerkedtek össze szüleim egy kelet-német házaspárral, akik akkoriban 30 körüliek lehettek, és a fiatalasszony, Claudia lelkesen tanult magyarul. Hogy miért választotta ezt a nem egyszerű nyelvet, nem nagyon értettük, mindenesetre így könnyebb volt beszélgetni velük, ugyanis apám csak egy keveset beszélt németül. Az imerkedésből az lett, hogy elhívtak magukhoz vendégségbe, az NDK nyugati határszélén fekvő Suhl nevű városkába. Ez Budapesttől nagyjából 950 kilométerre van autóval, és ehhez tegyük hozzá, hogy akkoriban jóval kevesebb autópálya és autóút volt. Apám nem is vállalta be ezt a távot egyhuzamban, ezért pár napra megálltunk Drezdában (ami „csak” 700 kilométer innen), és onnan kocsikáztunk át Suhlba.
Piszok hosszú út volt az a 700 kilométer, és mindezt az akkoriban átlagember számára elérhető Zsigulival tettük meg. Mindez amúgy már szinte egy luxusautó volt ahhoz a Zastava 750-eshez képest, amivel előző nyáron Lengyelországot jártuk meg egy kis baráti cserekereskedelem céljából. Pusztán csak az érdekesség kedvéért, de megemlítem, hogy első autónk egy Opel Rekord Coupé volt, talán 1965-ös modell, és nagyon menő volt azzal gurulni 1977-ben. Csakhogy a jármű túl nagynak bizonyult kezdő sofőr apámnak, így jött helyette először a pici Zastava, majd utána néhány Zsiguli/Lada váltotta egymást a családi autóink sorában. Íme az Opel és a Zastava:
Az NDK-beli tartózkodásunk nagyjából 2 hétig tartott, és éppen ez idő alatt volt a moszkvai olimpia, így bármennyire is jó lett volna követni a TV előtt a versenyeket, erről szinte teljesen lemaradtam. Kint német nyelvű újságokból próbáltam kihámozni, hogy nyert-e magyar valamilyen érmet előző nap, és persze néha nézhettem a TV-adást is, ám ők nyilván nem a magyar esélyesekről számoltak be, hanem az NDK-soknak fontos eseményeket mutatták. Ilyeténképpen sajnos nincs sok emlékem arról az olimpiáról, ahol a magyar sportolók 7 aranyat, 10 ezüstöt és 15 bronzot nyertek. Álljon itt a győzteseink névsora:
Baczakó Péter, súlyemelés
Foltán László és Vaskuti István, kenu páros
Kocsis Ferenc, birkózás
Magyar Zoltán, torna
Növényi Norbert, birkózás
Varga Károly, sportlövészet
Wladár Sándor, úszás
Még az is 1980-ban történt, hogy a Menekülés a győzelembe című film egyes jeleneteit Budapesten forgatták, ugyanis az MTK régi stadionja állapotában tökéletesen megfelelt annak a mintegy 40 évvel azelőtti párizsi stadionnak, ami a történet egyik legfőbb helyszíne volt. A forgatásra számos világsztár színész és labdarúgó is Budapestre érkezett, köztük a legnagyobb név Pelé volt, aki még a június elején játszott magyar-osztrák kezdőrúgását is elvégezte.
Szepesi György és Pelé
A következő évről, 1981-ről annyi mindenről kell majd írnom, hogy valószínűleg több részletben fogom közzétenni. Addig is arra biztatom olvasóimat, hogy hozzászólásban osszák meg velünk személyes élményeiket az 1980-as évről.
*** Ha biztosításra van szükséged, netán hitelfelvételi lehetőség vagy hitelkiváltás iránt érdeklődsz, a 70-3170694 telefonszámon állok rendelkezésedre. Hívj nyugodtan, ha kérdésed van.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése