Virtuális kirándulásra hívlak, kedves olvasóm. A túra során felidézzük múltunk eseményeit 1974-től kezdve, és évről évre haladunk előre időutazásunk során. Főként a sport történéseiről lesz szó, és néha egy kis kitekintést teszünk az akkori világ egyéb eseményeire is. Remélem, olvasóimban is felidéz ez a kis olvasmány néhány szép emléket.
Nyolcadik állomásunk
1981
1. fejezet
Ennek az esztendőnek az eseményeit több egységre bontom, a mostani 1. fejezetben főként labdarúgó válogatottunk tavaszi Vb-selejtezőiről lesz szó.
Svájc ellen így védekeztünk: Kiss, Bálint, Szántó, Garaba és Martos
Mészöly Kálmánt 1980 májusának végén viharos gyorsasággal nevezték ki az addigi kapitány, dr. Lakat Károly helyett. A Szőke Szikla becenevű, egykori világválogatott középhátvéd ekkor 39 éves volt, és mindössze pár éves élvonalbeli edzői múlttal (Békéscsaba és Vasas) rendelkezett. Szokatlanul fiatalon vette át a válogatott irányítását, és nagyjából 9 hónap alatt kellett felépítenie egy ütőképes csapatot, amely eséllyel indulhatott neki az 1982-es világbajnokság selejtezőinek. Az előző két esztendőben egymást váltották a kapitányok (Baróti után Kovács Ferenc, majd Lakat dr.), egymás után tűntek fel, majd tűntek el a válogatottban új arcok, mondhatni hatalmas volt a játékosmozgás, de annál kevesebb volt egy tartósan erős válogatott kialakításának jele.
Mészöly Kálmán a legendás kockás zakóban
Az Argentínában a világbajnokságon szerepelt csapat romjaiból kellett és lehetett is építkezni, hiszen a váz adott volt: Mészáros, Martos, Bálint, Tóth J., Nyilasi, Fazekas, Törőcsik mellé kellett beépíteni a feltörekvő fiatalokat, mint például Garaba és Kiss Laci. A rutin is helyet kapott a csapatban, hiszen például Mészöly a középpályán alapemberként tekintett a válogatottban korábban alig szereplő, és ekkor már 33 éves Müller Sándorra. Az egyébként balhátvéd Varga József is a középpályán került be a csapatba az 1981 tavaszán játszott 4 selejtezőnkön. Aztán az őszi selejtezőkön Mészöly elővarázsolta a debreceni Sallai Sanyit, aki 21 évesen a csapat legfiatalabb tagjaként rutinos rókákat idéző módon radírozta le a pályáról az ellenfelek irányító középpályásait.
Így épült fel, épült újra Mészöly keze alatt az alapcsapat, és beugróként továbbra is számíthatott a 78-as Vb-n már szerepelt Csapó Károlyra. A pécsi óriás, Katzirz Béla 3 tavaszi selejtezőn állt a kapunkban, az angolok elleni hazai meccs után viszont már végig Mészáros élvezte a kapitány bizalmát. Néhány selejtezőn Mucha, Rab, Kerekes Attila és Kerekes György, Szántó, Bodonyi és Komjáti is bekerültek a válogatottba, és mindegyikük hozzátette a magáét a rendelkezésére álló több-kevesebb idő alatt.
Bálint László, a védelem oszlopa
A selejtezők lebonyolítási rendszerében akkoriban még az volt a módi, hogy az egy csoportba került együttesek képviselői egymás közti konzultáción állapodtak meg a mérkőzések dátumában, attól függően, hogy milyen időpontot véltek ideálisnak a tétmeccsek lejátszására. Tehát nem volt (mint ahogy manapság van) előzetesen kisorsolt menetrend, és kötelezően megállapított dátumok. Így történhetett meg, hogy egyes válogatottak már a sorozat elején is játszottak, mások, mint például mi, magyarok pedig csak bő fél évvel később kapcsolódtak be.
Az esélyeket illetően Anglia topfavoritnak számított, nem nagyon volt kérdéses, hogy ők csoportelsőként végeznek. Utánuk gyakorlatilag egyforma esélyekkel szállt harcba a magyar, a román és a svájci gárda, talán csak Norvégia tűnt némileg gyengébbnek. Az első két lejátszott meccs igazolni látszott a várakozásokat, hiszen Anglia simán lelépte Norvégiát, majd Románia elvitt egy pontot Oslóból. Ne feledjük, hogy akkoriban még 2 pontot ért a győzelem, így egy idegenbeli döntetlen 1 pontja is fél sikernek számított.
1980.09.10. Anglia-Norvégia 4-0
1980.09.24. Norvégia-Románia 1-1
A papírforma kezdés után viszont teljesen fejre állt minden előzetes várakozás, hiszen egymást követték a meglepő eredmények. Kezdve a sort azzal, hogy az angolok kikaptak Bukarestben, majd az addig a csoport talán leggyengébbnek vélt csapata, Norvégia győzött Svájcban.
1980.10.15. Románia-Anglia 2-1
1980.10.29. Svájc-Norvégia 1-2
1980.11.19. Anglia-Svájc 2-1
Miután Anglia is legyőzte Svájcot, a helvéteknek afféle utolsó lehetőségnek számított a mieink elleni április végi selejtező. Úgy tűnt a meccs előtt, hogy a svájciaknak csak akkor marad esélyük, ha ellenünk győznek, így ez még nehezebbé tette a magyar válogatott számára a bemutatkozást. Mészöly Kálmán csapata főpróba gyanánt egy kőkemény idegenbeli barátságos meccsen szerepelt.
Spanyolországban játszottunk, a hazaiaknál olyan világsztárok léptek pályára, mint például Arconada, Camacho, Juanito, Santillana. Valenciában nem várt szép sikert arattunk, a 3-0 (gólszerzők: Kiss L., Bodonyi és Nyilasi) pedig önbizalmat adhatott az első Vb-selejtezős fellépésre.
Ilyen előzmények után következett Mészöly Kálmán csapatának első tétmeccse 1981 április 28-án Luzernben, szokatlanul hűvös időjárásban. A körülményekről és a mérkőzés előtti kényszerű változtatásról így írt a Népsport:
"A városban csak percekig esett jégeső, de jég nélküli annál több, s változatlanul hideg van! Bőr alá mászó hideg, talán ez is közrejátszott abban, hogy Nyilasi hétfőn éjszaka belázasodott. Egyik pillanatról a másikra lett beteg, kirázta a hideg, a hőmérő 39 fokot mutatott (…) a kedd délutáni sajtóértekezleten elkeseredetten jelentette be Mészöly Kálmán, hogy a kiváló középpályás nem léphet pályára! A helyét Csapó foglalta el; még szerencse, hogy Müller sérülését hallva Mészöly elhozta Luzernbe a Tatabánya karmesterét. Csapó örült a váratlan bizonyítási lehetőségnek, de ő is, a többiek is ezt a mérkőzést inkább Nyilasinak szánták..."
A találkozó előtt Mészöly pontosan megfogalmazta reményeit: „Győzni szeretnénk, de megelégednénk a döntetlennel is!”
Kétszer vezettek a svájciak, de mindkétszer sikerült egyenlítenünk. Nyilasi hiányát megérezte a csapat, a svájciak a meccs nagy részében mezőnyfölényben voltak, sok helyzetet alakítottak ki és hibáztak el, illetve Mészáros a második félidőben több esetben is remekül hárított.
Nyilasi a meccs után: „Az utolsó öt perc drámai volt... A pontszerzést óriási fegyverténynek tartom...”
Az összefoglaló:
1981.04.28. Svájc-Magyarország 2-2
Így állt a csoport az első lejátszott meccsünk után:
1981.04.29. Anglia-Románia 0-0
A mi svájci döntetlenünk után egy nappal a románok pontot raboltak Angliában. A 0-0 is meglepetésnek számított, hiszen ezzel az angolok összesen csak 1 pontot tudtak szerezni a nagy rivális románok ellen. Bár továbbra is a szigetországiak maradtak a csoportunk élén, de már eddig is váratlan pontvesztéseket könyvelhettek el. A vesztett pontokat tekintve pedig e pillanatban Románia állt a legjobban, akik két idegenbeli selejtezőt is veretlenül hoztak le, miközben az angolokat megverték Bukarestben. A románok ebben a számukra kedvező helyzetben várhatták a budapesti fellépést Mészöly Kálmán csapata ellen.
Ha van olyan ország, amely ellen a téttől függetlenül is, miden körülmények között óriási presztízs értéke van egy győzelemnek (legyen szó szinte bármely sportágról) az az ellenfél a mieink számára Románia. A két ország válogatottjainak - 1981 előtti - legutóbbi összecsapása 1972-ben egy három mérkőzéses dráma volt, egy Eb-selejtező párharc, amiben itthon 1-1, idegenben 2-2 lett az eredmény (idegenben lőtt több gól akkor még nem számított), így semleges helyszínen, Belgrádban harmadik mérkőzés döntött, amit mi nyertünk 2-1-re. Érdekesség, hogy mindhárom találkozón játszott Bálint László, és az egyik meccsen Fazekas László is. Mindketten pályára léptek 1981 májusában is a románok ellen, és mindkét „nagy öregünk” főszerepet játszott a Népstadionban.
A mérkőzés előtti várakozásokról így írt a Népsport:
„Eljött hát a nagy mérkőzés, a bizonyítás napja. Olyan kilencven percre várt a Népstadion jó 60.000 nézője, amelyről már a selejtezők sorsolásának időpontjában tudták: alapvetően határozza meg a magyar csapat helyzetét, boldogulásának további lehetőségeit. A Wembley-ből több mint emelt fejjel távozott román válogatott vendégjátéka, s nem utolsósorban a magyar csapat luzerni pontszerzése a vártnál is magasabbra korbácsolta az érdeklődést.”
Ebben az összeállításban kezdtük a sorsdöntő csatát: Katzirz - Martos, Bálint, Garaba, Tóth J. - Müller, Nyilasi, Varga J. - Fazekas, Kiss, Törőcsik. Cseréink: Kiss helyett Bodonyi a 74., Müller helyett Szántó a 78. percben.
Fazekas lőtte a győztes gólt
A meccsen kevés helyzet volt, és mindössze egyetlen gól, aminek története a Népsportban így lett megörökítve:
„A 18. percben Bálint tört előre nagy lendülettel, Törőcsiknek szánt átadása Negrito lábáról a jobbösszekötő helyén előretörő Fazekas elé pattant, s a jobbszélső higgadtan, 14 méterről a kifutó lordache mellett a kapu jobb oldalába ívelt. 1-0”
Tehát a korábban már említett két „nagy öreg”, Bálint és Fazekas hozta össze ezt a gólt, amellyel legyőztük a nagy riválist. Az ezzel megszerzett két pont pedig a későbbiek során az egyik meghatározó tényező lett a csoport végső helyezésének kialakulását illetően.
A meccs összefoglalója:
1981.05.13. Magyarország-Románia 1-0
A harmadik meccsen Oslóban a norvégok vártak ránk, akiknek egy gyenge szójátékkal élve, a meccs előtt a továbbjutási esélyeik már oszlóban voltak. Nekik is afféle utolsó reménysugárt jelentett volna egy ellenünk aratott győzelem.
A jól bevált összeállításon Bálint sérülése miatt kénytelen volt változtatni Mészöly, így a békéscsabai Kerekes Attila került be a csapatba. A mérkőzést elég rossz talajon játszották, ami inkább a fizikálisan erősebb felépítésű, ívelgetős, „angolos” focit játszó norvégoknak kedvezett. A házigazdák a szünet után nem sokkal megszerezték a vezetést, és a mieink játéka elég kilátástalan volt. Nehezen sikerült eljutnunk a norvégok kapujáig, amikor mégis, akkor pedig egy szabályosnak tűnő gólunkat nem adta meg a játékvezető.
Maradt az 1-0, és már csak egy negyedóra volt hátra, amikor… lássuk a Népsport hogyan írt a következő percek eseményeiről:
... és akkor jött Kiss Laci
Maradt az 1-0, és már csak egy negyedóra volt hátra, amikor… lássuk a Népsport hogyan írt a következő percek eseményeiről:
„A 75. percben Fazekas jobbról végezhetett el szögletrúgást. Labdája nagyszerűen ívelődött a jobbösszekötő helyén érkező Kiss felé és a középcsatár az állva maradó Kordahl mellől, hat méterről élesen a bal felső sarokba fejelt. 1-1
És két perc múlva már vezettünk! A 77. percben Müller a norvég térfél közepéről az előretörő Kiss elé gurította a labdát. Teljesen ártalmatlannak tűnt a szituáció. hiszen a labdát vezető Kissel szemben ott állt Kordahl, aki azonban nem támadta meg. csak hátrált, közben a magyar center észrevette, hogy Abrahamsen kapus az ötös vonalán ácsorog, így 18 méterről ballal nagyszerűen alányúlt a labdának, amely pompás ívben, a kapust becsapva a kapu közepe táján hullt a léc alá! 2-1”
De semmilyen leírás nem képes visszaadni Kiss Laci második góljának zsenialitását, ezt látni kell, íme az összefoglaló:
1981.05.20. Norvégia-Magyarország 1-2
Eddig várakozáson felül szerepelt a selejtezősorozatban Mészöly Kálmán együttese. Ennek a csodálatosan sikerült tavasznak a megkoronázása lehetett volna az angolok elleni fellépés a telt házas Népstadionban (68.000 nézőt írtak, de talán annál többen is befértek).
Természetesen már akkor is az Évszázad mérkőzése, a 6-3 központi helyet foglalt el a két ország közös futballmúltjának felidézésében. És ehhez kapcsolódóan is ez az 1981 június hatodikán játszott meccs különleges eseményt is rejtett. Szinte szó szerint rejtett, mert a földkerekség legismertebb magyar emberének, Puskás Öcsinek 25 év utáni hazatérése és a Népstadionban való pályára lépése szinte el volt titkolva az akkori magyar sajtóban. A kommunista rendszer vezetőinek szemében Puskás Ferenc továbbra is elítélendő és meghurcolandó volt, ám a kor szelleme már némileg megbocsátóbbá, engedékenyebbé vált, így Öcsi egy negyedszázad után ismét kifuthatott a később róla elnevezett stadion gyepére. A lelátón jelen lévő szerencsések és a TV előtt szurkoló nézők közül sokan annak idején még személyesen láthatták játszani Öcsit és az Aranycsapatot, nekik bizonyára plusz töltetet adott ez a megható pályára lépés.
Puskás ismét magyar pályán
Május 29-én apró híradás a Népsport 2. oldalán a rövid hírek között: Puskás Ferenc Budapestre érkezett. Ennyi terjedelmet érdemelt akkoriban a sportnapilapban ez a szenzációs hír...
Egy másik apró hír a meccset megelőzően: „Az angolok ellen pályára lépő válogatott labdarúgóink — hasonlóan több válogatott és külföldi klubcsapat régi szokásához — most első ízben olyan mezben szerepelnek, amelynek hátán a szám fölött nevük is olvasható lesz.”
A magyar-angol előtt még két Vb-selejtezőt játszottak, melyek között ismét akadt egy hatalmas meglepetés: az addig nyeretlen svájciak legyőzték az angolokat, ezzel ismét megkeverték az erőviszonyokat, hiszen ezzel a bravúrral a helvétek továbbjutási reményei újra felcsillantak. Anglia együttese pedig úgy készült a Népstadionba, hogy addigi két idegenbeli meccsüket elbukták.
1981.05.30. Svájc-Anglia 2-1
1981.06.03. Románia-Norvégia 1-0
Mi pedig bíztunk legalább egy pontszerzésben, amit a meccs előtt Mészöly is megfelelő eredménynek tartott. Aztán a Puskás Öcsi 25 év utáni hazalátogatása és pályára lépése miatti emelkedett hangulatot az angolok hamar elrontották. Garaba előtörése után még sikerült egyenlítenünk a félidő lefújása előtt. Érdemes megjegyezni, hogy a korábbi meccseken Bálint is eredményesen próbálkozott kapuratörésekkel, melyekből Svájc és Románia ellen is eredményesek voltunk.
A középső védőink bátor labdafelhozatalai több alkalommal is megzavarták az ellenfelek védekezését. Sajnos ezen a meccsen már több sikerélményünk nem lehetett, a 2. félidő Brooking eszméletlen nagy bombájáról marad emlékezetes, ami után a labda beakadt a felső ficakba. Ráadásként Garaba szabályos szerelése után kaptak egy ajándék tizenegyest is, amit Keegan gólra váltott. Így lett a vége 1-3, ami lehangoló eredmény volt, ám összességében csak ezt a meccset buktuk, de a továbbjutási esélyeinket nem veszítettük el.
Garaba tiszta szerelését szabálytannak látta a játékvezető
A középső védőink bátor labdafelhozatalai több alkalommal is megzavarták az ellenfelek védekezését. Sajnos ezen a meccsen már több sikerélményünk nem lehetett, a 2. félidő Brooking eszméletlen nagy bombájáról marad emlékezetes, ami után a labda beakadt a felső ficakba. Ráadásként Garaba szabályos szerelése után kaptak egy ajándék tizenegyest is, amit Keegan gólra váltott. Így lett a vége 1-3, ami lehangoló eredmény volt, ám összességében csak ezt a meccset buktuk, de a továbbjutási esélyeinket nem veszítettük el.
Az összefoglaló (talán ez volt Gulyás László első meccse kommentátorként):
1981.06.06. Magyarország-Anglia 1-3
Még egy találkozó maradt erre a félévre, Norvégia és Svájc megosztozott a pontokon, ezzel Svájc is reménykedve várhatta az őszi folytatást.
1981.06.17. Norvégia-Svájc 1-1
1981 júniusában ez volt a helyzet:
Bár a csoportban csak a 3. helyen álltunk, de riválisainknál kevesebb meccset játszottunk. Az őszi folytatásban a papíron valamivel könnyebb két ellenfél, Svájc és Norvégia ellen itthon játszhattunk. A következő kulcsfontosságú meccsen pedig Bukarestben kellett pályára lépnünk szeptemberben.
Addig viszont még várt ránk egy 3 hónapos szünet, az iskolásokra a vakáció, nyári táborok, és kicsiny családom ezen a nyáron ismét költözött. Nem akármilyen időszak következett ezután.
*** Ha biztosításra van szükséged, netán hitelfelvételi lehetőség vagy hitelkiváltás iránt érdeklődsz, a 70-3170694 telefonszámon állok rendelkezésedre. Hívj nyugodtan, ha kérdésed van.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése